Kutatók éjszakája 2011

Az idén is voltam Kutatók éjszakáján. Bár idén sajnos Kati barátnőmet külföldi tartózkodása miatt mellőznöm kellett, azért megtaláltam a magam társaságát idén is. A tavalyi nekem jobban tetszett a programok tekintetében – persze könnyen lehet, hogy én választottam rosszul.

Az ELTE-IK-n kezdtünk, hogy testünket számítógépes analízisnek tegyük ki. A testzsír összetétel mellett azt is kimutatták elvileg, hogy ki miként fog kinézni ha ugyanazt az életvitelt folytatja, amit éppen folytat, vagy akkor, ha változtat, stb. Sajnos fél órás csúszásuk miatt nem tudtunk maradni, mert át kellett érjünk 17 órára az ELTE Füvészkertjébe (Klinikáktól pár saroknyira). Ott részt vettünk egy 80 perces sétában a Füvészkert körül.

A séta kezdete

Egy kis zöld sziget Budapest szívében

 Az egykori Pál utcai fiúk helyszínéből mára igen kevés maradt meg, de ettől függetlenül is gyönyörű volt és modern is.

Ez még a megmaradt, régi medence

A természet szépségei

A vezetett séta után gyógyteák közül választhattunk, én konkrétan bio bodzásat, ami nagyon jó választásnak bizonyult.

Gyógyteák

Innen a PPK-ra utaztunk vissza. Ettünk és sétáltunk a közeli utcákban – ahol valóságban is kutatók éjszakája volt. Értsd: a lomtalanítás halomba rakott és végeláthatatlan kupacai között mindenféle ember kutatott. Ez a sok külföldi érdeklődését is felkeltette J. Este fél 10-kor kezdődött egy szenzitivitás tréning virtuális környezetben. Gyógypedagógusként és interkulturális pedagógiát hallgatóként különösen érdekes volt számomra a kezdeményezés – amelyet már tavalyról, leírásokból és személyes elbeszélésekből is ismertem.

Second Life kerekesszékkel (fel tudtunk állni belőle)

Már ismertem a Second Life-ot, de saját empirikus tapasztalattal nem rendelkeztem korábban. Magának a virtuális érzékenyítésnek elég sok előnyét lehet leírni, például, hogy részvevői otthonról is beszállhatnak, időtől és tértől függetlenebbül. Aki nem nagyon ért – az egyébként nem triviálisan könnyű program – kezeléséhez, az még jobban át tudja érezni, hogy milyen akadályozottnak lenni, lassabbnak lenni másoknál, ügyetlenkedni, stb. Ha mondjuk direkt egy olyan csoportot hozunk létre, akik között egy olyan személy van, aki még soha nem próbálta ezt a felületet, a többiek pedig viszonylag jártasak benne, de mindenki azt vallja, hogy ez lesz az első próbálkozása, akkor az új próbálkozó bizonyára ügyetlenebbnek fogja magát érezni a többiekhez képest (akkor is, ha egyébként számítástechnika területén jártas). Az nagyban elvett az élvezeti értékéből és a hatásfokából is, hogy nem vagy alig hallottuk a másik teremben ülő trénert és ő sem minket. Mindig valakinek hangosan, érthetően el kellett ismételnie az elhangzottakat vagy leírni… A korábbi 2 csoportnál nem volt ilyen nehézség… jellemző, hogy ahol én megjelenek, ott lesz J. Majd részt veszek egy ilyenen máskor is. Anita sokat mesélt már jó példákról, biztos egyet meg is tudok majd élni.