Találtam lakást úgy 1-1,5 hónapja, de sajnos a tulaj még
szerződéskötés előtt lemondta, mert megváltoztak az életkörülményei és mégis
szüksége volt a lakásra. Kicsit paráztam, de irány volt a FB, ahol ezt kipostoltam
és jöttek az ismerősök, barátok és segítettek. Így jutottam el egy oldalra,
ahol magyar egyetemisták Bécsben tömörülnek. Itt hozzászóltam egy lakáskereső
csapathoz és egy lányka később írt nekem, h lenne egy albérlet, társulnék-e. A
szövetség megköttetett. Gond annyi volt csak, h bútorozatlan… A végén őt is,
meg engem is egy-egy autóval hoztak ki a szüleink (neki csak anyukája ért rá).
Köszönöm mindenkinek,
aki segített nekem, aki adott kölcsön asztalt, mobil ruhatartókat és köszönöm
anyuéknak, akik kihoztak!
Egész jó csapatépítésnek bizonyult, h összepuzzleoztuk a
hozott szekrényt, mobilszekrényt, ruhafogast, stb. A pakolás-rendezkedés 3 órán
át tartott, utána bementünk a városba és lesétáltuk a maradék erőnket is.
Sajnos a legszebb részeket – mivel pont ellenkező irányba indultunk – nem
sikerült megtalálni L,
de mi másnap már megtaláltuk – pedig nem is kerestük… J
Anyumnak tetszett a város azon része, amit látott belőle, de majd jönnek az
adventi vásárra, amikor is majd jól megmutatjuk, hogy mi is a szép itt – addig
még mi is rájövünk J.
KÉP - pakolás (pótlandó)
Az este meg a második nap az ismerkedésről szólt, ez utóbbi
nem csak egymás megismeréséről, hanem az egyetem és a város felderítéséről is
szólt. Vera jó fej csaj, megleszünk, eléggé megnyugodtam, ami azt illeti.
Kicsit szeleburdi még és tapasztalatlanabb nálam, de milyen is legyen, ha nem
ilyen egy frissen érettségizett ifjú titán?! Megleszünk jól, formáljuk majd
egymást és biztosra veszem, h hiányozni fog, ha nem lakunk majd együtt.
Oroszokkal cserefénykép-üzlet :) |
Szép város Bécs |
Most is, amíg írom ezt a bejegyzést, jókat derülök rajta
olykor, mert el is felejtettem már, hogy milyen is az egyetem előtti időszak, h
az ember még baromira nem vágja, h mi h lesz, vannak előismeretei és mások
által mesélt tapasztalatai, de nem tud biztosra dolgokat. Ma (26-án) bementünk az egyetemre, ami igen
szép és nagy. Meg persze egyelőre labirintus. Kaptunk ingyen kávét reklámozók
hadától, elintéztük az erasmusos dolgaimat, majd mentünk Verának az ügyei után.
Ezt végül halasztanunk kellett, mert a Studenten Pointban nem a munka hősei az
ott dolgozók, mert 8-11 között várták csak a hallgatókat. Mi jobb híján
leültünk netezni, mert az albiban még nincs ilyen. Segítettem felvenni a
tárgyait, ő meg kifigyelte, h lesz vezetés az épületben a napokban, meg ő volt
a térképes navigátor a városban, én meg a kommunikátor. Összességében azt kell
mondjam, h jó csapat vagyunk már most J.
A suliban a net arra is jó volt, h konstatáljuk, h a bevándorlási hivatal sincs már nyitva 13 után szerdán, így neteztünk még és elintéztünk ezt-azt (pl. nekem a postán az ÖH-Beitragot), futottunk net után, de még nincs. Meg persze sétáltunk kicsit erre-arra.
A suliban a net arra is jó volt, h konstatáljuk, h a bevándorlási hivatal sincs már nyitva 13 után szerdán, így neteztünk még és elintéztünk ezt-azt (pl. nekem a postán az ÖH-Beitragot), futottunk net után, de még nincs. Meg persze sétáltunk kicsit erre-arra.
Egész napos mászkálás után az első hazatérés |
Elpakoltunk :) |
Köszi Niki a szekrényt! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése