2014. december 1., hétfő

Közkívánatra: újra az interkulturális pedagógia és pszichológia szakról

Kedves Érdeklődő, remélhetően leendő interkultis hallgató!

Mivel már vagy 15 ember keresett meg engem az IPPK-val kapcsolatos igen rövid és semmitmondó blogbejegyzésem kapcsán, hogy írjak milyen vagy milyen volt az interkulti, így jobbnak láttam, hogyha készítek egy új bejegyzést. De nem volna fair, ha nem szólnék szaktársaimnak is, hogy írjanak kommenteket, mert ettől lesz objektív a paletta. Szeretném, ha teljes képet kapna az érdeklődő és senki nem miattam érezné, hogy nem azt a szakot választotta, amit szeretett volna... ha ilyen történik, mosom kezeimet xD.
VOLT CSOPORTTÁRSAK és IPPK-sok!
Kérlek válaszoljátok meg, hogy:
1, Melyik szakról mentetek tovább?
2, Mi volt szerintetek a leghúzósabb tantárgy?
3, Mi volt a legkedvesebb / egyik legemlékezetesebben kedves pillanatotok (órai vagy egyéb)?
4, Most az IPPK-val kapcsolatos munkakörben dolgoztok-e?
5, Mit kaptatok az IPPK-tól?
6, Mit nem kaptatok meg az IPPK-tól, amit vártatok?
(lehet, hogy nem lehet mindet / mindet jól megválaszolni)

Egy újabb bejegyzésben itt vagy máshol adhatunk még teret az új kérdéseknek, új válaszoknak.

1, TOVÁBBLÉPÉS
Én gyógypedagógiáról mentem IPPK-ra tovább.
Nagyon szerettem, érdekesek, elgondolkoztatóak voltak az órák, a tanultakat a "szakma krémjétől" hallgathattuk. A 4 félév oktatói közül mindenkivel elégedett voltam, ami a szaktudását illeti, de az IPPK-s oktatók személyiségével is. A csoporttársak is igen jól jöttek össze, 30 alatti csoportlétszámmal voltunk, tehát igazi osztály feeling volt :). Minden évfolyam kap osztályfőnököt is - iskolásnak hangzik, de jól jött, mert volt, aki összefogta a tagokat a tanárok részéről. Évfolyamfelelős is van természetesen (ez nálunk pont én voltam). Vannak hagyománnyá vált jótékonysági programok, mint például a téli vásár, amelyért a 2. évfolyamosok a felelősek, de a többi évfolyam is besegít, sőt, az oktatók is szoktak jönni a vásárt megelőző 3-4 kézműves alkalmakra. Ennyit a szociális kapcsolatokról.

2,  LEGHÚZÓSABB TÁRGY
Ami a tananyagot illeti, nagyon modern, újszerű, sok pszichológiával (társadalmi előítéletek keletkezése, kezelési lehetőségei, gender, stb.), sok szociológiával és kulturális antropológiához tartozó tartalmakkal összeállítva. Számomra a leghúzósabb tárgy a 4 félév során Sík Endrénél a Migráció-globalizáció volt. Amúgy a prof. szenzációs előadó, csak megmondja, hogy 5-öst csak ő kap, mindenki más örüljön annak, amit elérhet.... :P Végül ő nem is IPPK-s tanár, hanem TáTK-os (a 2. félévben ott is sok óránk volt).

3, LEGEMLÉKEZETESEBB DOLGOK
A legemlékezetesebb számomra Győri tanár úr órái, a csoporttársakkal való eventek (Művészmozis filmek, órai poénok, Dorka, stb.), a szenzitivitás tréning és a témavezetőm fantasztikus, ösztönző emberi és szakmai segítő hozzáállása marad(t).
4, MUNKA AZ IPPK UTÁN
Nem annyira abban dolgozom és mégis. Ez nehéz, mert ehhez minden köthető. Ami gáz, hogy pl. a tanítás mezején nem ismerik el anyagilag, mert "szép, szép, hogy van, de nem kötelező". Jelenleg felnőtt, megváltozott munkaképességű embereknek segítek újraépíteni magukat, önbecsülésüket. A fő cél, hogy az ügyféllel közösen tegyünk meg mindent, hogy neki legyen munkája (újra, vagy életében először). Cégekhez járok tárgyalni és ügyfelezem (valakivel a nagyon alapokról indítva, valakivel pörgősebben haladva). A gyógypedagógia tudásbázisból technikailag és megfoghatóbban sokkal többször merítek, hiszen ez rehabilitáció, de az ő csoportjuk interkulti szempontból is érdekes, mert előítéletekkel terheltek, férfiak-nők alkotják, romák, nem romák, fogyatékosok, épek, depressziósok, betegek, akár szenvedély-vagy pszichés betegek és még ezer színű emberek tömege alkotja a halmazt. Tehát nem megfogható módon az interkulti ismereteket is aktivizálom a munkám során. Úgy érzem, hogy magam is kevesebb lennék az ott tanultak nélkül.
Az tagadhatatlan tény, hogy sokat tanultunk és valahová biztos be tudjuk / tudtuk illeszteni mindnyájan a karrierelképzeléseinkbe ezeket. Kb. iskolákba, multicégekhez, jogvédő szervezetekbe, tanodákba jó ez a tudás... meg még sok helyre, amiről még mi sem tudunk, mert számtalan a variáció. Jogi eseteknél felkérhetnek minket szakértőnek. Oktatási szakértői körök jöhetnek még szóba. Hmm, igazából nekem, mint gyógypedagógusnak ez jó kiegészítés, többfelé ad még utat, meg kell fontolni, hogy milyen alapképzés mellé hoz sok jót.
Azóta több idő telt el, nem tudom, hogy ki hogyan tudta érvényesíteni a szakmai karrierjében az interkultit. Akikkel beszéltünk erről, mind úgy nyilatkoztak, hogy konkrétan nem lehet kimondani, hogy ezzel a diplomával dolgoznának, de mind a személyiségfejlődésünkre, mind a szakmai életünkre abszolút pozitívan hatott. Remélem, hogy majd hozzászólnak.
5, MIT KAPTAM
Ennyi idő távlatából azt gondolom, hogy annak a leghasznosíthatóbb, aki pszichológus, aki kutatni akar vagy aki külföldön tervezi a jövőjét. Aki ezek közül egyik sem, annak pedig azért jó, mert univerzális tudás jellegű az, amit ott kap. Tehát kaptam egyetemesen használható tudást, Erasmus-ösztöndíj lehetőséget (Bécs, Uni Wien), csomó élményt és számtalan szinapszist (amelyekből hazugság volna azt állítani, hogy mind kiállta az agy "nem használt elemek kitakarítása / blokkolása" funkciót).
 6, MIT NEM KAPTAM
Nem kaptam egy konkrét módszert vagy olyasféle tudást, mint mondjuk egy masszőr, aki ha megtanulja a technikát, akkor kész, mehet és csinálhatja. Fogalmam sincs, hogy mennyire érthető ez így vagy hogy egyáltalában véve mennyire szerencsés hasonlat, de korlátozott a kifejezőképességem.

KÉPZÉSRŐL MÉG
  • Jó a nyelvtudás, ha van, főleg az angol, hiszen a az up to date szakirodalmak ezen a nyelven érhetők el. Akik nem tudtunk olyan jól angolul, azok is boldogulnak, de persze kicsit több munkával. Az éppen hogy csak középfokú szint elég... persze a magasabb csak jobb . A középfokú mint mondtam fentebb elég. A szakszöveg olvasás kurzuson megtanultuk, hogy hogyan lehet hatékonyan angol szakszövegeket olvasni. Tanultunk új szavakat és a módszert.
    Plusz szempont: ha külföld felé tekintgetsz, akkor mindenképpen jó neked az IPPK!
    A tárgyak közül sokból hetente volt valami feladat (általában 1-1,5 órányi), a többiből meg vizsga van/volt. A vizsgákra én min. 2 teljes napot tanultam (sajnos így jöttek ki egymás mellé), de ha volt időm, akkor kb. 4-5 napot adtam az alapos tanulásra. Mint említettem, szakirodalom sok van angol, jól kellene tudni, de megértőek, segítőkészek a "gyengébbekkel".
    Az első félévben heti 3, a 2. félévben heti 4 nap voltak óráink, a 3. félévben asszem 2 nap (én Erasmusszal voltam kint, ezért nem tudom pontosan). Volt olyan nap, amikor 8-18 óráig is bent kellett lenni, de ez végül másutt is így van.
    Összetartó csapat az egész szakirány, és az évfolyamok is. A hangulat szuper, a kurzusok többsége érdekes - ugyanakkor nem könnyű. Dolgozni lehet mellette, de teljes állást azt azért nem igen - bár van rá hullafáradt ellenpélda is. Nappali képzésben létezik csak, gondolom ez nem változott 2013 óta.

    És akkor légyszi-légyszi minél többen szóljatok hozzá, mert szeretném, ha nem egy vélemény lenne a mérvadó! Meg szerintem ennyivel tartozunk a szaknak ;).