2011. augusztus 27., szombat

Strandolás a Fényesen

Az idén összesen 2 alkalommal mentem ki a Fényesre, Gáborommal pedig 5 éve voltunk kettesben kint utoljára.
Megyünk a strandra...

...ekkor még vidáman.

 Abban egyeztünk meg, hogy a most csütörtöki volt az utolsó, inkább elmegyünk majd Komáromba, Tatabányára vagy Oroszlányba. 

Iszonyat tömeg volt, egy medencével, amely sárgás-zöldes színben "pompázott" :(. Nem csak mi voltunk kényesek, mások is úgy nyilatkoztak az ismerősök közül, hogy ez "fújos" és mindenképpen ajánlott a kifelé jövet is a zuhany alá állni. Na igen... talán tisztább maradna a víz, ha ezt mindenki befele menet is megejtené.

De mit sem változtat a tényen az, hogy nagyon szerettem volna úszni, de az ugráló, labdázó tömeg miatt ez ellehetetlenült. A Katonaiba lett  volna hely, de onnan a gusztus hiányzott, az Amorf meg hát gyerekeknek való. Napoztunk és egyszer belementünk hűsölni 5 percre. Még jó, hogy csak délutánra értünk ki, így csak 800 Ft-ot dobtunk ki. Annyira sajnálom, hogy ezt kell mondanom rá, de nagyon eljárt az idő a strand felett. Nagyon nem felel meg a 21. század strandnívójának... Legalább tisztességes öltöző lenne, ahol a szellő nem lebbenti el a függönyt, ahol van értékmegőrző láda, több medence közül lehetne választani (csak úszóknak is!).

A csúszda is magányosan kacsintgat azokra, akik felnéznek rá sóhajtva és visszamerengnek azokra az időkre, amikor még a medencéig állt a sor. A fű tele volt cigaretta csikkekkel :( - ez a látogatók hibája is, de az igénytelen strandra kevésbé fognak figyelni a vendégek is. Nincs rá keret, hogy felújítsák. Holott a városiaknak és a környékbelieknek lenne igényük egy megfizethető árú, igényes strandra.

A Kristály rég bezárt, a Fényes meg olyan, amilyennek fent leírtam... mit tehet a strandolni vágyó? Tényleg el fognak menni máshová az emberek. Még akkor is, ha itt laknak a közelben, 15 percnyire, mint én is.

Laciéknál Szentistvánkor

Közvetlenül a nyaralás utáni nap egy kerti sütögetésre voltunk hivatalosak egykori szomszédainkhoz. Laci nagyon szép kemencét épített, amelyben langalót és új, szentistváni kenyeret sütöttünk. Mellé néha iszogattunk és a gyerekekkel játszottunk. Egy nem egészen 2 és egy nem egészen 4 éves tündérke mellé Csobánék 4 éves és 6 hetes csemetéje is csatlakozott - nyilván az utóbbi leginkább a csecsemők kedvenc tevékenységének hódolt, azaz: aludt :). 

Odaérkeztünkkor Benedek éppen az új elektromos járgányában feszített büszkén és kishúgát szállította maga mellett. Nagyon édesek voltak! Aztán a tőlem kapott buborékfújóval voltak el vagy egy órát, majd csúszdáztak és futkároztak. Már vagy 6 hónapja nem láttam őket, ami ilyen kicsi korban jelentős idő - hatalmasat is változtak, nőttek. Meglepő volt, hogy Benedek baba emlékezett rám és Gáborra is.

Egy szép augusztus 20-i délután

Viki fagyizik (szomszéd Katával)

Vasgyúró :)

A zöld dió pálinka is szerepel a képen :)



















Vidám volt jó és intelligens emberek között tölteni a szombatot. Remélem, hogy lesz majd még hasonlóra idő, lehetőség. És persze a gyerekek! Ilyenkor realizálódik bennem is, hogy mennyire jó is, ha az ember már szülő lehet. Persze, volt hiszti, meg sírás is, de alapvetően fantasztikus gyerekek ők és alig várom, hogy nekem is lehessenek hasonlóak! De ez bizony még a távoli jövő zenéje :D!

2011. augusztus 26., péntek

Sopron, a hűség városa

Az idei nyaralás kicsit rendhagyó volt a tekintetben, hogy végre csak kettesben mentünk az egész időtartamra. Korábbi években kezdetben az egész hetet (vagy Horvátországban 10 napot) együtt töltöttük édesanyámmal, Csabájával, a Csaba kisebbik fiával és a bátyámmal, aztán 3-4 napot kettesben, majd csatlakoztunk a többiekhez. De most, most mind az 5 nap a miénk volt!

Egy másik történés miatt is rendhagyó volt az idei pihenés. Sajnos mi is egyikei voltunk azoknak a károsultaknak, akik a Saphir Aqua Aparthotel-ben foglaltak szállást. Mi még májusban éltünk a négycsillagos szálloda egyik kedvezményes csomagajánlatával. Aztán júliusban a hotel csődöt jelentett... :(. Felénk az a hír jutott el, hogy az üzemeltető és a tulaj veszett össze és azért zárt be. Mindegy is, egy másik szállás után kellett néznünk. A Mandarin Hotel volt olyan rendes, hogy a károsultak részére mindössze 2000 Ft / éj / fő + 340 Ft IFA-t kért. Nagyon meg voltunk elégedve a hellyel, a központtól gyalog 8-10 percre található, tiszta, rendes és minden ott dolgozó nagyon rendes volt. Jó szívvel ajánlom mindenkinek!

Gábor szép, tiszta és újrawaxolt autóval hozott el

Hurrá, nyaralunk!

A Mandarin Hotel 2. emelete

Indulunk felderíteni a várost :)


















Vittük magunkkal a bicikliket... bár mint később kiderült, ingyen adnak a szállodában megszállóknak kölcsönkerékpárokat (egész szépeket). Az első délután bementünk csavarogni a városba, bevásároltuk a vacsorának és reggelinek valót is.





Megszálltunk egy szuper játszóteret :).
A második nap a bringák jó szolgálatot tettek, mert egyik nap feltekertünk az igen nagy dombon álló Taródi István úr várába. A várat gúnynéven Bolondvárnak hívják, mert a bácsi 1954-től kezdve 2008-ig saját kézzel és erőből építette a hatalmas komplexumot. Látogatásunk idején pont ott volt egy házaspár, akik 30 éve is voltak a várban és elképedtek, hogy mennyi minden épült azóta. Gáboromat nagyon megfogta a vár, eddig még soha semmi iránt nem láttam ennyire érdeklődni. 3 órát ott töltöttünk. Taródi István építő időben minden nap 4-kor kiment, hogy előkészüljön a munkálatokra, 6-ra ment dolgozni (ahova mindig éppen hogy beesett), majd 2 óra után kicsivel már építette is a várát legújabb tervei alapján. Kérdésemre, miszerint hogy bírta ezt a felesége, a menye azt felelte, hogy 3 feleség vált el tőle a fanatizmusa miatt. Az első házasságából 3 fia született és nagyon szép a történet azon része, hogy a fiúk a családjukkal a mai napig a várban élnek és viselik a nehéz örökséget. Sok a nehézség, a fenntartási munka ezzel a különleges otthonnal.
Nyitva tartás, lehet menni őszig.

Minden követ megmozgatott, felhasználtég sírköveket is beépített.


A két vándor.

Minden cserép egyedi.

A bácsi maga - volt humorérzéke.

A Taródi vár

Boszorkánytorony teteje

Gábor, akit nagyon megfogott a vár...

...és Pít, aki érdekesnek találta.

Itt minden egyes követ izzadságos munka tapaszt össze!

Jó nyaralás volt.

A vár a kert oldala felől

Píti a kertben























































Innen kerekeztünk még feljebb a kilátóba. Jó kis túra volt!


Azért megálltunk az éppen üzemen kívüli Deák-forrásnál

398 m-rel a tengerszint felett
"Once more you open the door
And you're here in my heart,
And my heart will go on and on."

Este még visszamentünk a városba tekeregni. Már mentünk egy ideje, amikor megéheztem és betértünk egy Papa Joe nevű vendéglátó egységbe. Azért is találó rá ez a főfogalom, mert nem tudom, hogy ez egy étterem, egy bár vagy egy lokál-e :). Utoljára Hollandiában találkoztam ilyen sokszínű, hangulatos és ötletes hellyel. Nem a legolcsóbb hely, de megéri. Ha Sopronban jártok, ki ne hagyjátok (a Várkerületben található)!
Az egyik helyiség
A vendégek közül sokan hagynak ott üzenetet
A kerthelyiség előtti terem
A bejáratból nyíló folyos

Régi papírpénzek, mint díszítő elemek

Mexikói terem
Álmosan, éhesen, vidáman :)
Pít lovagol :) - csak nem félreérteni!

A nyergek, mint bárszékek



















A szerda a városnézésnek és shoppingolásnak szánt nap volt. Előre kigyűjtöttük, hogy milyen nevezetességek találhatók Sopronban és közvetlen környékén, ezekből hétfőn és kedden csak elég keveset sikerült megtekinteni. Megnéztük a templomokat, a városházát, sétáltunk a szép és sikátoros kis utcákon. Gábornak vásároltunk néhány pólót, inget, meg nekem is felsőket. Sopronban szinte minden ház oldalán tábla hirdette, hogy melyik neves magyar lakott vagy élt tanulóévei alatt ott.
Liszt itt vendégeskedett

Itt lakot Révai Miklós



















A nagytemplom a Széchenyi-téren



A Stornó-h


Kecskés templom belül

Engedjetek be! Vagy ki?
A város nagyon pozitív benyomásokat keltett mindkettőnkben. Az emberek kedvesek, barátságosak és segítőkészek. Az utcák hangulatosak és tiszták. Látszik, hogy mennyire közel az osztrák határ! Össze sem lehet hasonlítani egy K-Magyarországon élő idős nénit és egy Ny-Magyarországit! Míg az ország egyik csücskében a nénikék bottal járnak és  kendőt hordanak 70 éves koruk körül, addig a nyugati csücsökben napszemüveget és divatos ruhát. És bevallok valamit: szoktam olykor turkálóba járni. A turkálók kész szociológiai térképek egy településről. A ruhák és minőségük mesél arról, hogy milyenek az árak és a színvonal. Sopronban világmárkák és jó minőségű árut találtam a használt ruha üzletekben is (olyan jót, hogy vásároltunk ott is). Nem szokásunk nyaralás alatt shoppingolni ennyit, de már egy ideje terveztük ruhatárunk frissítését... most volt rá idő.

Napközben teáztunk egy hangulatos teázóban, 16 óra körül elköltöttük kései ebédünket a szállodában, aztán este visszamentünk még és megnéztük az "Aroma Vándorkiállítást" is. Este későn a szállodával szemközti gyrosoban étkeztünk.
A teázóban
Aroma Vándorkiállítás

GYROS :)
Csütörtökön ismét biciklire ültünk és Ruszt / Rust felé vettük az irányt. Hegyeken fel és le vezetett az út, mely közben a Mithras szentélyt is megtekintettük. A táj csodálatos volt! Nagyon meleg volt és felüdülés volt megérkezni háromnegyed 11-kor a strandra. 3 euro volt a belépő, de ezért cserébe gyönyörű és tiszta gyepet, Fertő-tavat, medencéket és csúszdát is kaptunk.
A Hűség szökőkútjától indultunk

Tekerek

Odakint ilyenek a kerékpárutak - többnyire ilyenek.
Barnulok - sikerült :)
 3-3 euroért Minigolfoztunk is egyet. Este 7-ig maradtunk, aztán összepakoltunk és megindultunk hazafelé. Kellemes volt már az idő, jó volt megmászni visszafelé is a meredek szakaszokat és hasítani a lejtőkön. Szürkületkor értünk be a városba és csepegni kezdett az eső is.
Gábor először golfozott és nyert :

Ez nehéz pálya volt


Pénteken reggeli után összepakoltunk, hogy elhagyjuk a hotelt. A csomagokat bepakoltuk az autóba, a bicókat meg ott hagytuk még a pincében, hogy elmehessünk egy utolsó sétára, beszerezzük anyunak a gobelin boltból a Rőzsehordó nőt és Csabának a tipikus soproni borvidék egy darabját. Ja, és hogy betérjünk a rendőrségre megtenni a feljelentést a Saphir Aqua miatt. Az élmény a rendőrségen felülírta eddigi rendőrkapitányságokon tett látogatásaim szorongtató élményeit. Pozitív event volt ez is Sopronban. A rendőrfőkapitányságon kedves volt mindenki, akikkel kapcsolatba kerültünk, azaz a portás és az előadó hölgy. Délelőtt bementünk, hogy mikor tudnak minket az ügyben meghallgatni, a hölgy megkérdezte, hogy el tudjuk-e tölteni 13 óráig az időt. Ha igen, akkor 13-kor. Viszonylag hamar megvoltunk, 40 percet vett igénybe a dolog. Valószínűleg ha újra kinyit a szálloda, akkor lenyaralhatjuk / letelelhetjük.

A kihallgatás előtt a híres Liszt Szalonba tértünk be egy teára. Ódon hangulatú, elegáns teázó, mérsékelt árakkal. Kellemes volt ott tölteni a délután legmelegebb óráit.
Kukuccs :)

Ott van LISZT!

Melyik teát válasszam a 600 közül?


A Liszt Szalonban










































A kapitányságról a cuccainkért való visszaúton cseperegni kezdett, mire beértünk, már szakadt is az eső. Hihetetlen szerencsénk volt a nyaralásunkon kifogott jó idővel, mert ezen a nyáron meglehetősen hektikus volt az időjárás... Az eső lehűtötte némileg a forróságot, így a hazautunk is sokkal kíméletesebb volt :). Ez a nyár egy szuper nyár volt!