Július 1-jén kérte meg a kezemet Gábor. Továbbra sem szeretem leírni ezt a szószerkezetet, mert sérti a feminista elképzeléseimet, de ettől függetlenül örülök, sőt, boldog vagyok. De ami ennél aztán sokkal fontosabb, hogy: boldogok VAGYUNK! Nem gondoltuk volna, h ez a gesztus értékű lépés ennyire mégis érzelmi többletet ad. De adott és az összetartozás újult erejével nézünk a házasság elé, ami jövő augusztus 3-án lesz és ha már mi házasodunk, anyumék is összekötik az életüket. Tök vicces lesz, anya-lánya kettősesküvő :).
A naaaaagy lánykérés
Gábor igazán kreatív tud lenni, és annyira nagyon örültem, h nem valami klisé módot választott (pl. éttermi vacsora, stb.). Ehelyett istentisztelet, Víz,- Zene, -Virág Fesztivál utolsó séta után lelépett egy délutánra a 40-42 fokban és késődélután tért haza. Mondta, h pakoljak, elmegyünk valahová. Megkérdeztem, h milyen szerkóban menjek és hamarosan el is indultunk. Mentünk autóval amíg lehetett, majd a természetvédelmi terület határától gyalogosan mentünk tovább a szomódi Kőpite irányába. A csúcsról lenézve először egy állatot láttam meg igencsak balra, és mondtam, hogy: "nézd, szarvas!". Mire Gábor kicsit nevetni kezdett, azt hittem, hogy azon, hogy elrontottam, ezért korrigáltam, "na jó, őz". Aztán néztem csak kicsit jobbra és láttam ezt:
És a korábban már ígért gyűrűink képei:
 |
| 2 apró kővel, ami minket jelképez a kapcsolatban |
 |
| Végül is csak kicsit kisebb... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése