Amit nem úszol meg büntetlenül

Korábbi bejegyzésemben írtam, hogy számomra a Lyme-kór nem járt különösebb kellemetlenséggel - leszámítva az EÜ-i ellátás bonyodalmait. Nem volt sem lázam, sem ízületi fájdalmam, stb. Szedtem a napi 3x1 1000 mg-os antibiotikumot 20 napon keresztül, ami 60000 mg lett így a végére. Ezután 3 napra mentem az Amnesty International Magyarország nyári táborába, mint segítő. Ez egy gyakorlat néhányunknak az egyetemről és május óta egyeztetünk, szervezünk. Tartottam foglalkozásokat stb. Hétfőtől csütörtök ebédig tartott a tábor, de számomra már szerda délután vége volt. Azaz igazából már reggel, csak kitartottam addig, mert a reggeli utáni foglalkozást pont én tartottam, utána meg már csak maradtam a disputára meg az ebédre.

Sajnos ez az antibiotikum kúra hozzászoktatta a szervezetemet, hogy nem igazán kell neki védekeznie, meg ilyesmi. Itthon nem is volt gondom, mert csak a megszokott baktériumokkal találkoztam, viszont egy új környezetbe kerültem és más "mikrobiokultúrát" is magukban hordozó emberekkel voltam egy táborban. Ez elég volt ahhoz, hogy kedd éjjel rázzon a láz, fájjon a torkom, reggelre meg úgy éreztem magam, mint aki legalább influenzás. Nyilván tudtam, hogy nem influenza, csak göthös vagyok és egy normális immunrendszernek mindezek a körülmények bőven leküzdhetők lennének, de nekem ez most elég volt. Nagyon sajnáltam, hogy fel kellett adjam, a fiatalok is, de ez van. Most napi 2000-3000 mg C-vitaminnal, újra probiotikummal, izzasztással, mézzel és sok folyadékkal kúrálom magamat, remélve, hogy a holnaputáni nyaralásra már jobban leszek. Egyelőre a reggelek és az esték voltak rosszak.

Igazából nincs olyan nagy baj, leszámítva, hogy inkább fehérje turmixot iszom, mert azt legalább nem fáj (annyira) lenyelni, de sérült bennem valami :(. Megszoktam, hogy nagyon ritkán vagyok beteg, akkor is max. pár napig egy-egy erősebb nátha erejéig, erős a szervezetem, mint egy baromé, most meg beléptem a göthösök közé... Na, szépen állunk! :D Mindegy, majd felzárkózom újra az izmosak közé.